3.fejezet-Lilás-zöld

3.fejezet-Lilás-zöld
Korhatár: +16 [durva nyelvezet, erőszak]

Halkan becsuktam a bejárati ajtót majd Dilaylaval felosontunk az emeletre.
-Áthozom Nolát! - makacskodott Dí mikor már az ajtóm előtt álltunk.
-Jól van. Pakolj össze mindent amire szükséged lesz mert többet nem járkálhatsz át! - bólintott majd halkan elindult a folyosó vége felé. Megvártam míg bement a szobájába majd kinyitottam az ajtót amilyen halkan csak lehetett.
-Te büdös...szuka! - ordított fel Jim aki mindvégig a szobámban tartózkodott. A támadás olyan váratlanul ért, hogy időm se volt felfogni mit, miért és hol. Elkapta mindkét csuklómat majd hatalmas robajjal berántott a szobámba és bevágta mögöttünk az ajtót, hogy senki ne jöhessen be. Dilaylat nem féltettem mert vagy ezerszer a szájába rágtam, hogy ha Jim üvöltözik velem vagy bántani akarja őt, zárkózzon be a szobájába, szükség esetén pedig másszon ki az ablaka alatt elterülő tölgyfán. - Te mocskos ribanc! - üvöltötte kikelve magából Jim és az ágyra lökött. Mellőlem több sörös üveg is legurult a földre és darabokra tört. - Ki volt az a férfi? - ordította bele a képembe.
-A...-nyeltem egyet- a biológia tanárom... - cincogtam.
-Hazudsz! - ordította és ökle a bal arcomhoz csapódott. - Te ország kurvája! Mond el, hogy ki volt! Mond el! - üvöltötte és mérgében a falhoz vágott egy sörösüveget amely szintén ezernyi apró darabkára tört.
-Nem hazudok...-elmúlt a sokk és kitört a félelem. Sírtam, kiabáltam Az arcom sajgott és fekete pontok táncoltak a szemem előtt. Alig tértem magamhoz amikor a következő ütés szintén bal oldalt a bordáimat érte. Ezt követte két hatalmas rúgás a jobb vádlimba.
-Te utolsó, olcsó kis... - azzal bele boxolt a medencecsontomba így fejezve be utolsó mondatát. Felkapta az éjjeliszekrényről a megkezdett sört, majd miután kiitta azt is nekivágta a falnak.
-Ha még egyszer meglátlak vele, nem csak, hogy téged, de a húgodat is agyonverem! - mondta vészjósló hangon majd kimasírozott a szobából.
Iszonyatosan fájt mindenem. Nem mertem kinyitni a bal szememet mert féltem, hogy semmit se látnék, úgy bedagadt. Alig kaptam levegőt és a lábaimat se éreztem. Megnyikordult az ajtó és én ijedten felnéztem.
-Dilayla vigyázz mert nagyon sok szilánk van! - húgom rémülten állt az ajtóban majd lassan, navigálva a szilánkok közt átjött hozzám és átölelt. - Semmi baj! - próbáltam nyugtatni de az én hangom is remegett mind a fájdalomtól, mind a félelemtől. - Maradj itt, jó? - mondtam neki és megpróbáltam felállni. Mikor megpróbáltam a csuklómra támaszkodni, az eszméletlenül nyilalni kezdett. Kétszeresére bedagadt és lila csíkok jelezték, hogy Jim hol szorította meg pár perccel ezelőtt.
Amilyen gyorsan csak tudtam elmentem az ajtóig és kulcsra zártam.
-Gyere Layla, mennyünk be a fürdőbe! - suttogtam. Dí lepattant az ágyról majd megpróbált eltámogatni a szobámból nyíló fürdőig. Teljesen begörnyedtem és görcsösen szorongattam a bordáimat.
A fürdő ajtaját is kulcsra zártam.
-Ülj le, jó? - mutattam a lehajtott fedelű WC-re. Layla bólintott, de szinte abban a pillanatban fel is pattant ahogy leült.
-Cola! - suttogta és a kád mögötti kis részhez sietett. Kíváncsian követtem a tekintetemmel. A mögül előhúzta a riadt fekete-fehér kiscicát. A szemei kitágultak a rémülettől és elhalón nyávogott. - Semmi baj! Ne sírj! - vigasztalta Dí a kiscicát miközben helyet foglalt a WC tetőn. Cola egyre nyugodtabb lett Dí karjaiban s végül dorombolva összegömbölyödött.
Ledobtam magamról a vizes és enyhén sörszagú felsőt majd a szoknyát és megvizsgáltam az ütéseket. Mindegyik nagy volt, lila-kék-zöld, vörös véraláfutással és mindegyik pokolian fájt. Az ajkam is felrepedt bár azt nem tudom, hogy hogyan. Csuklómon még mindig meglátszódtak az ujjlenyomatok és cseppet se javított a külsőmön, hogy teljesen les voltam sápadva.
-Jól vagy? - érintette meg óvatosan Dí a vállamat. Lehunytam egy kicsit a szememet és örültem annak a tudatnak, hogy nem csak egy iszákos, drogos, pedofil embernek a keze érhet hozzám, hanem egy ártatlan, szeretettel teli kisgyermeké is.
-Igen. Már sokkal jobban! - hazudtam és próbáltam egyenesen járni. Nagyokat nyeltem, próbáltam vissza fojtani a fájdalmamat. Elsétáltam a kádig és megengedtem a forró vizet.-Fürdünk együtt? - kérdeztem és levettem a polcról kedvenc habfürdőjét. Azonnal felderült az arca és lerakta Colát a szőnyegre. - Gyere, segítek levenni a ruháidat!
A forró fürdő, a vanília és tej illata, a hófehér habok, Cola dorombolása és Dilayla vidám csacsogása ellazított. Bár a fájdalmat nem tudtam elfelejteni, a külvilágot és minden rosszat [mint pl. hogy holnap hogy magyarázom ki a hatalmas lila monoklit a szemem alatt] egy picit ki tudtam zárni.
-Törülközz meg, keresek neked valami pizsit! - a kék törülközőt magam köré csavartam majd nagy levegőt véve kinyitottam az ajtót. A borzalmas sör szar azonnal kimosta a lelkemből a vanília nyugtató illatát, a szobám látványa pedig emlékeztetett a fájdalmaimra.
Elsétáltam a szekrényig és kivettem egy lila-fehér csíkos francia bugyit, egy lila melltartót és egy térdig érő szürke hálóinget aminek az elején egy maci volt "Szeretlek" felirattal. Felvettem őket majd lábamra húztam egy papucsot.
-Mindjárt jövök, oké? - mosolyogtam Laylara majd bezártam a fürdő ajtaját. Nagy levegőt vettem és kinyitottam a szobám ajtaját. Lentről csörömpölés hallatszódott és én kihasználva az alkalmat átsurrantam Dí szobájába. Az ágyon össze voltak készítve a játékai és ruhái amiket át akart hozni. Ezeket belepakoltam egy hátizsákba majd az íróasztalához léptem. Felkaptam néhány tankönyvét és füzetét majd az akváriumot is amiben Nola aludt és a hörcsögtápot, majd amilyen gyorsan csak tudtam visszasurrantam a szobámba. Bezártam az ajtót majd mindent lepakoltam az ágyra. A ruhakupacból kiválasztottam egy Miki egeres hálóinget hozzá illó rózsaszín bugyival és bevittem Dí-nek.
-Öltözz fel addig én rendbe hozom a szobát!
Kinyitottam az ablakomat, hogy nagyobb eséllyel szellőzzön ki a szoba majd megfogtam a porfist és nekiláttam az üvegcserepek összesöprésének. Ebben a pár percben annyi mocskot összehordtam Jim-re, hogy egy egész lexikont lehetne belőle írni.
Aztán eszembe jutott Jeremy és a kívánsága. "Ha bármi baj van, azonnal hívj fel." Igen, ezt mondta! - lelkesültem fel, majd azonnal eszembe jutottak Jim szavai is. "Ha még egyszer meglátlak vele, nem csak, hogy téged, de a húgodat is agyonverem!" Ha a saját életemről lenne szó, már réges-rég tárcsáznám a számot. De a húgom életét sosem tenném kockára. Túlságosan fontos nekem.
Felsöpörtem a szilánkokat egy lapátra majd kidobtam egy kukába.
-Gyere Dí! - szóltam be húgomnak a fürdőbe - De azért óvatosan mert lehet, hogy még van valahol egy-két szilánk! - Nola akváriumát felraktam az íróasztalomra majd gondosan lefedtem a tetejét, hogy Cola ne tudja bántani. Az ágyneműt is átcseréltem majd ránéztem az órára.
-Éhes vagy? - kérdeztem mikor megkordult Dí gyomra.
-Nem. - felelte gyorsan de látszott rajta, hogy csak nem akarja, hogy lemenjek a konyhába.
-Ne félj, anya már haza ért mert hét óra van. Hozok szendvicset meg joghurtot. Oké? - bólintott.
*
A nappaliban és a konyhában se találtam senkit így zökkenőmentesen tudtam elkészíteni a szendvicseket. Kivettem a joghurtokat is a hűtőből, egy kiskanalat a fiókból majd felosontam az emeletre.
*
Pár óra múlva Dilayla elaludt. Nem akartam felébreszteni azzal, hogy villanyt kapcsolok így meggyújtottam az éjjeliszekrényen álló gyertyát. Sokáig néztem a táncoló kis lángot és azon gondolkoztam, hogy nagy butaságot csináltam-e azzal, hogy nem telefonáltam Jeremynek. Hiszen megkért rá, félt engem és Dilaylat és én nem is segítek neki, hogy megtudjon minket védeni?
Másfelől ott volt Jim fenyegetőzése. Hogy is hagyhatnám figyelmen kívül annak a vadbarom fasznak a fenyegetőzéseit? Annyi ígéretét beváltotta már...
Halkan kikászálódtam az ágyból és bementem a fürdőbe. Behajtottam az ajtót majd felkapcsoltam a villanyt. Borzalmasan csúnya egy monokli...Lilás színébe belevegyült egy kis kék és öklömnyire bedagadt. A véraláfutások még mindig nem tűntek el és a bordáim is úgy fájtak, hogy nem sokáig bírtam állva. Leültem a szőnyegre majd a mellettem lévő ledobált ruhák közül kihalásztam a szoknyámat. Egy kis matatás után megtaláltam a zsebében lévő kis cetlit. Nagy levegőt vettem majd felálltam és visszaosontam az ágyba. Még jó ideig nézegettem a cetlit a gyertya fényében. Tudtam, hogy úgyse fogom felhívni a férfit, még is jól esett, hogy eljátszhattam a gondolattal: mi lenne ha...
****
Reggel fél hatkor csörgött a telefonom, hogy ideje felkelni. Már akkor tudtam, hogy valami nem stimmel mikor a telefonért nyúltam, hogy kikapcsoljam és a kezemet furcsán nehéznek éreztem. Lélekben megpróbáltam felkészülni a látványra, de még sem sikerült.
A csuklóm kissé ugyan lelappadt de olyan zöld lett mint az imádkozósáska! Mikor megpróbáltam felkelni, nem bírtam kiegyenesedni annyira fájt az oldalam, ami a kétszeresére dagadt ahogyan a jobb oldali vádlim is. Bal szememmel se láttam valami jól, így amikor belenéztem a tükörbe és megláttam furcsán padlizsán és zöldeskék színű hatalmas monoklimat, nem lepődtem meg.
Megpróbáltam egy kicsit tornázni hátha izmaim engednek valamennyit és könnyebben tudok majd mozogni, de ennek az lett az eredménye, hogy összeestem, úgyhogy hagytam a francba. Előkerestem a ruhásszekrényben egy jó hosszú ujjú pólót és egy kissé bő farmert. Fogat mostam, megmosakodtam majd végignéztem kifésülhetetlenül csigás hajamon. Arra, hogy kivasaljam már nem lett volna időm így hát olyan beállítást kerestem amely valamennyire eltakarta bal arcomat. Mikor már nagyjából elégedett voltam a hajammal nekiláttam felébreszteni Laylat.
-Moss fogat, mosdj meg és fésülködj meg. A ruhád ki van vasalva és a szék támláján vár. Lemegyek elkészítem a reggelit meg a tízóraidat. Ja, és pakolj be a táskádba! - mivel hat óra elmúlt, biztos lehettem benne, hogy Jim nincs itthon. Azért a biztonság kedvéért kinéztem az ablakon és megkönnyebbülve láttam, hogy nincs itt a kocsija.
Megcsináltam a szendvicseket, elraktam egy almát és egy joghurtot kiskanállal majd felvittem egy uzsis dobozban ezeket.
-Én is bepakolok addig ezt is tedd el valahova! - adtam át a dobozt. Végigfuttattam a tekintetemet a papíron és rémülten konstatáltam, hogy ma lesz testnevelés és biológia órám is.
****
-Váó! Tetszik ez az új hajstílusod! - mosolygott Emily. Megpróbáltam visszamosolyogni de még ez is fájt. Dilaylával megbeszéltem, hogy senkinek ne szóljon semmiről és ő megígérte, hogy hétpecsétes titokként őrzi meg a tegnap történteket. Elköszöntem gyorsan és imádkoztam, hogy idejében beérjek a suliba.
****
A nagy séta most jobban kimerített mint máskor. Sokkal jobban fájt is mindenem és még arra is ügyelnem kellett, hogy a hajam ne menjen tönkre, nehogy kilátszódjon alóla a 'gyönyörű' lilás-zöld monokli. Szerencsére az első óránk [földrajz] a földszint 1.-be volt.
Bementem a terembe ahol a többiek még szanaszéjjel voltak és csacsogtak. Leültem a helyemre majd előkotortam a cuccaimat és kiraktam az asztalra, utána pedig próbáltam minél kisebbnek látszódni.
-Szia! - köszönt valaki. Ismerős volt a hangja. Megfordultam és Maykl-lel találtam magamat szemben.
-Szia! - köszöntem vissza. Most, hogy jobban megnéztem feltűnt, hogy Mayklnek kék szeme és sötétbarna haja van, hogy magas és sportos és, hogy eléggé izgatott.
-Én csak szeretném ezt odaadni...-nyújtott oda egy borítékot. - Nem kell azonnal válaszolni! - tette hozzá sietve majd gyorsan elmasírozott. Én csak bambán pislogtam magam elé.
-Aha. Kösz. - motyogtam majd visszafordultam a tanári asztal felé. A levelet becsúsztattam a könyveim közé.
-Ez az új divat a Ribiknél? - kérdezte fennhangon Nina amin jót nevettek barátnőivel. Nagy levegőt vettem és magamba fojtottan minden haragomat, minden epés megjegyzésemet.
Ekkor kinyílt az ajtó és bejött rajta egy középkorú férfi. Arcán széles mosoly terült szét.
-Jó napot osztály! - köszönt - Én Mr.Rick Depherzon vagyok és a földrajzot valamint a történelmet fogom nektek tanítani. Először is szeretném ha egy kis bemutatkozást tartanánk. Szóval a nevemet tudjátok, azt is, hogy mivel foglalkozok. Akkor elmondom, hogy Európából költöztem ide még tizennyolc évvel ezelőtt a feleségemmel és a két lányommal. Szeretek focizni és kirándulni. Ennyi elég is belőlem. Kezdjük talán itt. - lépett oda hozzám. Nagy levegőt vettem majd minden fájdalmas kiáltást és nyögést visszafogva felálltam.
-Hogy hívnak?
-Aphrodité Angeel.
-Szép neved van! Mint a szerelem és szépség istennőjének! És Aphrodité, honnan jöttél?
-Roseband utcából ami két kilométerre van innen.
-Értem. És miket szeretsz csinálni?
-Olvasni, zenét hallgatni, lovagolni és az állatokkal foglalkozni. - magamban könyörögtem, hogy hagyja abba a kérdezősködést és had üljek le, de hiába: kíméletlenül folytatta.
-És van testvéred?
-Egy húgom, Dilayla.
-És mi szeretnél lenni nagy korodban?
-Állatorvos.
-Az szép és nehéz munka. Nos, köszönjük Aphrodité leülhetsz! - próbáltam minél óvatosabban leülni és mikor sikerült homlokomat a hideg falnak tapasztottam.
Az óra hátralevő részében mindenki bemutatkozott majd a tanár elmondta, hogy először a csillagászattal fogunk foglalkozni. Már épp elkezdtük volna írni a címet mikor kicsöngettek.
A folyosón kóringyásztam egy darabig mikor megláttam Jeremyt és jobbnak láttam menekülőre fogni. Hátraarcot csináltam és nagy nehezen felvánszorogtam a lépcsőn.
Az énekóra az első emelet 6-osba volt. Az énektanárnő, Hilary Darm egy alacsony, rövid hajú és kedves arcú nő volt. Az órát nála is a bemutatkozással kezdtük majd a tankönyvben lévő első két dalt elénekeltük.
-Van-e önként jelentkező aki el akarja énekelni valamelyik dalt kis ötösért? - kérdezte a tanárnő. Az osztály plázacicái vihogva jelentkeztek.
Rosszabb volt mint amire számítottam...A nyávogás helyett inkább nyerítettek, sose találták el a hangot és folyamatosan röhögtek. Mindezek ellenére megkapták a kis ötöst és örülhettek a fejüknek.
Kicsengetés után már jobban lestem a folyosókat és imádkoztam, hogy ne találkozzunk össze Jeremyvel.
A testnevelés óra előtt odamentem a tanárúrhoz.
-Elnézést...
-Igen? Tessék?
-Csak...Csak annyit szeretnék mondani, hogy a héten és szerintem a jövőhéten se tudok tesizni...
-Jó rendben, de akkor igazolás is kell róla!
-Azt..nem tudok hozni de ... tényleg indokolt a felmentésem. - nem tehettem mást, meg kellett mutatnom a vádlimat, az oldalamat és az arcomat. A tanár egyre jobban elborzadt.
-Mi a fene történt veled?!
-Semmi...-Istenem! Életem legbénább hazugsága...
-Semmi? - kérdezte visszafojtott röhögéssel a tanár.
-Tegnap egy részeg fasz elkapott az utcán és megvert. Elégedett? - kérdeztem ingerülten és megpróbáltam a levegőbe boxolni de megrándult a csuklóm és az oldalam. Térdre estem és próbáltam magamban szitkozódni.
Testnevelés óra végén kihirdették, hogy az angolóra elmarad mert a tanárnak sürgősen el kellett mennie így hát lyukas óránk volt.
Egész végig görcsben állt a gyomrom. Vajon mit fog szólni? Haragudni fog rám? Leéget az egész osztály előtt? Megértő lesz? Mit fog mondani, mit tegyek?
Azután elhessegettem a gondolatokat: nem szabad szóba állnom vele hisz a húgom élete függ ettől.
Megfordult a fejemben, hogy csak úgy simán lelépek de ezt a tervet elvetettem mert hiába: a szent cél, miszerint állatorvos leszek, ott lebegett a szemem előtt.
Ránéztem az órára majd nagy levegőt vettem. Ideje biológia órára menni.


Kicsit hosszú lett és unalmas.:$ Bocsi.^^'
Mostantól kevesebbszer lesz friss mert vége az őszi szünetnek.:\ De azért igyekszem majd!:)
Fekete Tündér